Jó tudni...

Árajánlat: Az árajánlatkérés szerint elvégzett nyomdai műveleti és anyaganalízis alapján adott ár- és határidő-ajánlat.

Asztali kiadványszerkesztés (DTP) (desktop publishing = DTP): a nyomdai minőségű kiadványok személyi számítógéppel való előállítását, illetve az ehhez szükséges hardver- és szoftvereszközök összességét jelenti. Több nyomdai szakember (szedő, grafikus, képszerkesztő, retusőr és montírozó) munkáját többnyire egyetlen felhasználó végzi, ezért csak a megfelelő felkészültségű szakember képes valóban nyomdai minőségű kiadványokat előállítani. Ismertebb DTP-ben használatos szoftverek: vektorgrafika készítés: Adobe Illustrator, CorelDraw. Bitkép feldolgozás: Adobe PhotoShop, Corel PhotoPaint. Tördelés (képi és szöveges elemek összeállítása): Adobe InDesign, QuarkXPress. PDF készítés: Adobe Acrobat Professional

Átfutási idő: A kiadvány megrendelésétől a megrendelő igénye szerinti helyre történő szállításáig tartó időintervallum, napokban, hetekben vagy hónapokban kifejezve.

Cromalin/Proof (megszűnt technológia): Színre bontott (levilágított) filmekről analóg, fototechnikai úton, porozásos vagy színfóliás eljárással készített ellenőrző „próbanyomat”.

Digitális proof: feldolgozás előtt ellenőrzött (preflighted), színes (composite) PDF file-ból, digitális úton készülő színes proof. Színvisszaadását és szabványos megfelelőségét műszeres visszaméréssel ellenőrzik, melyet hitelesítő matricával tanusítanak.

Direkt szín: színminta vagy Pantone-szám alapján meghatározható szín. Elnevezése az adott színű festék közvetlen használatából ered, azaz a meghatározott Pantone számú színnel festékezik fel a nyomógépet.

Íves nyomás: a nyomtatás ívre vágott papírra történik.

Kötésmód: a kiadvány jellegétől függően többféle eljárás létezik:

• füzetek esetén (általában 60 oldalas terjedelemig) az irkafűzés használatos (két vagy három tűzőkapoccsal fogjuk össze a kiadványt)
• könyvnél a ragasztókötés általános (32 oldalas terjedelem vagy annál több oldal), a borítóba forró enyves ragasztással rögzítjük a belívet - ilyen esetben a borító gerincére is kerülhet szöveg
• keménytáblás kötés: exkluzív megjelenésű könyvek esetén javasolt, a borító táblájára kasírozással ragasztjuk a nyomtatott felületet
• cérnafűzés: akkor érdemes alkalmazni, ha a terjedelem vagy a kiadvány jellege (pl. kotta) megkívánja

Kötészeti továbbfeldolgozás: a nyomdai termék feldolgozása során további kötészeti eljárások alkalmazása:

• riccelés: öntapadós címkék szétválasztását könnyíti meg, a címkék "szétvágása" oly módon, hogy a hordozóréteg egy ívben maradjon
• kasírozás: a nyomott felületű papírt keménytáblás könyvborítókra vagy kiállítási tabló merev hordozójára ragasztással rögzítjük
• perforálás: egy részfelület leválasztását segíti (pl. belépőjegy tömbök készítésénél alkalmazzuk)
• sorszámozás: minden egyes darabot egyedi sorszámmal látunk el (meghívóknál, belépőkártyáknál)
• fóliázás: borítók, étlapok, kártyanaptárak felületnemesítésére használatos, a nyomtatott felületre forró- vagy hidegragasztós eljárással néhány mikron vastagságú matt vagy fényes fólia kerül
• stancolás: megfelelő alakzatban vágjuk ki az elkészült nyomatot (pl. reklámkártyák) a stancforma alapján készült késsel
• sarokkerekítés: kártyák, kártyanaptárak esetén alkalmazzuk, az éles sarkok kerekítésére

Műnyomó papír/karton: felületmázolt, simított papír, főleg képes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására. Fényes és matt változata létezik.

Négyszínnyomás (CMYK): a színes képeket négy alapszínre bontásával lehet kinyomni. Ezt színkivonó (szubtraktív) színkeverésnek nevezik: a fehér alapszínt a papír felülete adja (színhiány), míg a fekete az alapszínek összeadódásával jön létre. Az alapszínek: cián (cyan, C), bíbor (magenta, M), sárga (yellow, Y), fekete (black, K).

Nyers méret: a nyomdában használatos vágatlan papírméret. Ezt körülvágva kapjuk a kiadvány végleges (vágott) méretét.

Ofszet nyomtatás: síknyomtatás, vagyis a nyomólemez fotótechnikai eljárással készül, melynek során a képátvitellel meghatározott részei kémiailag vízkötő (hidrofil) és víztaszító (hidrofób) tulajdonságúak lesznek. A hidrofób részre kötődik a festék. A festékes nyomóformáról a rajzolat előbb egy gumikendőre kerül, ez adja át a képet a papírnak.

Ofszet papír: mázolatlan, bevonat nélküli papír, elsősorban szöveges kiadványok nyomtatására.

Papírtípus: a nyomtatási eljárás igényeinek megfelelő papír, például: ofszet, műnyomó, plakátpapír, mélynyomó, biblianyomó, újságnyomó ívpapír stb.

Terjedelem (oldalszám): egy füzet/könyv esetén az oldalszámnak legalább 4-gyel - vagy annak többszörösével - oszthatónak kell lennie (a kötészeti technológia miatt). Egy egyszerű szórólap is legalább kétoldalas, még ha a lap másik oldalán nincs is nyomat! Az üres (vákát) oldalak az oldalszámba beletartoznak.